Ady Endre: Ének karácsony ünnepén

Ady Endre: Ének karácsony ünnepén

Ma a bilincses millióknak

Éhnyavalyás, kínos élete gyászol

S újra megátkoz téged,

Csalárd legenda, betlehemi jászol,

Hazug fölkentség, ál szeretet.



Ma sem hiszünk a pásztoroknak,

Sem a prémbundás, víg örvendezőknek,

Sem a vezér-csillagnak,

Csupán mi saját, szomorú erőnknek,

Mely megfeszíttetett igazán.



Ma a sírokat bontogatjuk

S minden léptünknél átok-sírok nyílnak,

Melyekbe, hajh, becsalta

Hazug fénnyel a betlehemi csillag

A Szeretet hiszékenyeit.



Ma hóhéraink Jézusához

Hallelujázni nem vihetnek minket,

Megmutatjuk egymásnak

Gyűlölet-szító, nehéz sebeinket

S bosszura hívjuk a szíveink.



Ma bús fejünk álomra hajtván,

Enyhet álmodunk: piros bosszú népe

Kél iszonyú rajban

S lép a Krisztus-hydra ezer fejére,

Megfizetni vad századokért.



Ma is Gyülöletet ünneplünk,

Miként tegnap, holnap és újra-újra,

Gyülöletet és Harcot,

Míg új Karácsony jelét ki nem gyujtja

Az egész Földön a mi szivünk.