Álomszótár - K (2)

*Kikerics

Gyereket mutat.

*Kilenc

Jó hír.

*Kilincs

Nyugalom.

Kerner szerint: elmaradt látogató. Letört kilincs: pörlekedés. Megnyikorgó kilincs: szeles éjszakát mutat.

*Kincs

Találni keveset: igen jó, sok kincset: halálveszedelem. Kincset ásni: nagy szegénység. ( Kerner .)

** Szent György napján kincset találni: igen rossz esztendőt mutat. Kincsásókkal együtt lenni: ostobaság. Kincseskamra: birkád megbetegszik. ( Régi magyar naptár .)

** A különös álmokból: kincs, amelyet őrizne hétfejű sárkány: gyermekkori mulatság. Borús idő.

** Gvadányi szerint: kincsásó: hosszú, nedves nyár jegye. R. M. azt mondja, hogy kincset a bolondok és gyermekek találnak, okos ember soha, ezért ne is adjunk ez álomra.

*Kíntorna

Levél. Hír messziről.

*Kipödröt bajusz: mulatságot mutat.

*Kirágni valamit, ami ízlik: mutat szerelmet, amelyet elérünk. Ízetlent kirágni: bánat, megcsalódás, fájdalom jegye. ( R . M .)

*Király

Szerencse. Öreg király, aki kertünkben dolgozna, vagy levelet olvasna: egy közeli jutalom képe. Ifjú királlyal lenni: asszonynak, lánynak változást mutat.

** A különös álmokból: király, akinek volna arca olyan fényes, mint a nap, fehér feje, mint a hold, szakálla, mint a víznek a habja, köntöse, mint a szilvafa virága: elveszettnek hitt, visszatérő szerelmünket mutatja. Tündérkirály: szép boldogság. Törpekirály: gond egy szerelmi cselszövény miatt. Betegnek koronás királlyal álmodni: rosszabb állapot. V. Ferdinánddal álmodni: jövedelem, de új adó is. (1850.)

** Királyné: lánynak vőlegényt jegyez. ( R . M .) Királyi palotában járni-kelni, tükörbe nézelődni és nem találni kijáratot: egy nagy úr nem szerencsés ismeretségét is mutatja. Király gyermekeit látni rongyokban: rossz esztendőt ígér.

*Kisasszony

Mulatság.

*Kiseperni a szobát: nem szívesen látott vendég jegye.

*Kísértet Csupa öröm, szerencse.

* * Magyarázat a kísértetről

** "Nem éppen a legjobb dolog olyan házban lakni, amelyben kísértet tanyázik , de még mindig jobb dolog fedél alatt meghálni, mint a kóborló szelekben tölteni az éjszakát" - mondja egy régi Álommagyarázó Könyv, **

"Mert - így folytatja a könyv - nincsen olyan gonosz kísértet, amelyet előbb-utóbb meg nem szokhatnánk. És már arról is van tudomás, hogy a kísértet szökött meg a háztól, ahová valaki beköltözött."

** Nem akarom azt mondani, hogy elhiggyük a régi Álmoskönyvek nyámmogásait, de sohase árthat elgondolkozni olyan dolgok felett, amelyet látszólag meg nem értünk. Így például: hogyan lehetséges megszokni vagy megszöktetni a kísértetet a régi házakból?

** A kísértetről mindnyájan tudjuk, hogy ő nem más, mint bennünk rejtőzködő és visszavándorló álom. Hiába kopogtatnánk nappal a falat, amerre a kísértetet elmenni láttuk - a kéményből sem hullana más zörgetésünkre, mint tisztátalan korom, pedig a hagyomány szerint a kísértet többnyire a sötét kéményben szeret lakni. Bátor emberek már felforgatták fenekestől a házakat, ahol kísértetet sejtettek. Sőt, nagy kocsirudakkal a kezükben lesben állnak azon a keresztúton, amelyen a kísértetnek el kell vala haladnia... Hiába volt minden. A kísértetet nem foghatták meg, nem üthették le - másnap reggel ébredésnél mégis piros volt a szemük az éjszaka után, amely szempirosság legbiztosabb jele annak, hogy kísértet járt a háznál. Arról a bizonyos lidércnyomásról, amelytől úgy ébred fel az ember, amint a fuldokló kimenekszik a víz alól: talán nem is kell beszélni, mindenki ismeri.

** A régi emberek mindenféle babonaságokat használtak a kísérteties álmok ellen. Talált lópatkót szegeztek a küszöbükre, hogy azon a Rossz át ne léphessen. Légyölő növényeket raktak az ablakaikba, mert a kísértet néha csak egy légy alakjában kezdi el zümmögését az alvó felett - aminthogy a pók is csak ártatlan játékot látszik űzni a hatalmába került darázzsal, mielőtt azt végleg megkötözné. A kísértet-félő emberek az ágyaikba is mindenféle szagos füveket raktak, amelyek részint az egészséges álom jótékonyságát, részben a kísértet elleni védekezést szolgálták...

** A kísértet és vele a rossz álom mégiscsak beszökött valahogy a szobába, és másnap olyan piros volt az ember szeme, mintha egész éjszaka holt mellett virrasztott volna, pedig holt ember hál' Istennek nincs a háznál. - A rossz álom elbújt a régi széklábba - mondták a régiek, holott mindnyájan tudjuk, hogy az a rossz álom belőlünk jött vala elő. - A kísértet megállította a falióra ketyegését, hogy szabadon végezhesse tennivalóját - mondották ugyancsak az óemberek -, pedig tudjuk, hogy az órák mindenütt a világon lejárnak. - A kísértet elrejtőzött a függöny mögé - mondták nagyapáink, pedig ha jobban szemügyre veszik az ablakot, bizonyosan találnak azon egy hasadékot, amelyen át a szél és a mozgalmas éjjeli levegő beosonhat a szobába. Ugyanezért mondják a régi emberek, hogy azokban a házakban, ahonnan már sem a széklábból, sem az órából nem lehet elűzni a kísértetet: a hortyogó embert kell alkalmazni.

** Kiféle, miféle az a hortyogó ember , hogy jelenlétének ilyen jótékony varázslatosságot tulajdonítanak? Minden vidéken van belőle egypár példány. Szemrenézve éppen olyan embernek látszik, mint más közönséges ember; külsőleg mi sem árulja el tulajdonságát. De ha beköszönt az éjszaka, akkor csak arra ébrednek fel a tiszáninneniek is, hogy valamely különös okból nem tudnak aludni - mintha egy egész erdőséget fűrészelnének a Tiszántúl. Sárban, hófúvásban rekedt vásárosszekerek, amelyek reménytelenül várják a reggelt szerte az országutakon: lovaik végső erőfeszítésével megindulnak. Hétalvók, akiket már azzal sem lehet felébreszteni, hogy a rézmozsárban diót törnek az orruk alatt: felrettennek, és a padlás felé kezdenek szállongani. Mi történt? Megjelent a hortyogó ember a vidéken! Az ilyen hortyogó embert fel kell fogadni néhány éjszakára, és akkor majd rájönnek a ház lakói, hogy puszta álom volt képzelődésük a kísértetről.

** Nagyon ritkán, de már az is előfordult, hogy a hortyogó ember sem tudott tiszta munkát végezni a rossz álommal. Megesik ugyanis, hogy a hortyogó megfordul álmában, amit neki megtiltani nem lehet, amikor is darabidőre elhallgat. Ezt a pár percet szokta felhasználni a rossz álom éji madara, hogy a sötét sarokból előreppenjen, és megkapirgálja a halántékát azoknak, akiknek halántékán sem csirke, sem kakas kapargatásának a helye nem látszik, de még csak az ókuláré szára sem hagyott nyomot. Az ilyen váratlanul jövő rossz álom ellen a régi álomfejtők ajánlották a kolompot is, amelyet a csuklójára kell kötni annak, akit álmában a kísértetek gyötörnek. A védekező ember okvetlenül felemeli a kezét, mire a kolomp megszólal, a megváltó ébredés bekövetkezik. (Gyermekeknél, hajadonoknál elegendő egy karácsonyról maradt kis csöngettyűt alkalmazni, míg a színészeknél és más komédiásoknál hasznos a színházi csöngettyű.) Ezt az eljárást a kísértet elriasztásának hívják. Bőséges éjjeli kolompolás után aligha vörös valakinek a szeme.

** Ám vegyük most végül azt az alig előforduló esetet is, mikor a kísértetet sem hortyogással, sem kolompolással nem lehet elzavarni. Ilyenkor nincs más teendő, mint meg kell szelídíteni a kísértetet. Ravasz nőknél ez könnyű dolog, mert ők mézesmázos beszédükkel, hízelkedéseikkel, rábeszélésükkel elbírnak a konok kísértettel is. Rendszerint ajánlanak valamely címet a közelben, ahol kísértetjárásra szükség van. A vallásos nők is hamar megszelídítik rossz álmaikat - különösen a karácsony előtti időkben, elmennek előlük a hajnali misére. (Még nem volt olyan álom, amely adventkor a templom küszöbét átlépni merészelte volna.)

** A gyermekes nők szorosabban karolják magukhoz gyermekeiket, amire a leggonoszabb kísértet is abbahagyja ténfergését. - A férfiak közül könnyebben menekülnek meg a bajtól itt is a pipás emberek. Mert a pipázás sok mindenféle betegség ellen bizonyult már hasznosnak. Megmenekülnek azok is a makacs kísértettől, akik mindenféle erős italkortyokkal karcoltatják végig a torkukat, ha éppen nagyon rossz álmuk volt. De mit csináljanak azok, akik nem pipáznak, nem isznak, csak tehetetlenül várják a reájuk szálldosó rossz álmot? Ezeknek valóban nem lehet ajánlani mást, mint az ágyuk mellé készített lőcsöt, vagy nehezebb esetekben: a kocsirudat. Sok férfiruhában strabancírozó kísértetről kisült már az első meglegyintésnél, hogy őkelme nem más, mint sírdogáló asszonyember. A kocsirúddal védekezőknek másnapon sohasem szokott piros lenni a szemük a rossz álom miatt.

*Kisujj

Kár.

*Kiszaladni a házból: csalódás.

*Kiütés

Nagy gazdagság, hasznos öregség.

** Kerner szerint: minél csúfabb kiütés borítja testünket, annál nagyobb haszonra várhatunk.

*Klastrom

Őrizkedj házastársad megcsalásától. Papnak: halál.

*Kóc

Perpatvar.

*Koca

Szerencse.

*Koccintás

Jó hír.

*Kocka

Kockán nyerni nem jó. ( Kerner .)

** Kockás kabát: utazást mutat. (1850.) Kockakövet faragni házépítéshez: hosszú telet mutat.

** Az ördöggel kockázni és veszíteni: igen szép szerencse. ( R . M .) Kockafejű ember: orvos, betegség. Öregasszonyok, akik rajtad kockát vetnének: szerelmi csalódást, bánatot mutatnak. Kockázni Krisztus palástjára: veszteség az állatok között, hideg idő. Vásáron kockázni, és zsebkést nyerni: rossz vásárt ígér. ( Régi magyar naptár .) Elfáradni kockázásban: sok munka. *Kocsi Nagy uraság. Fórspont vagy parasztszekér: sietteti célod elérését. (1850.)

** Kerner mondja: kocsi, mely tengelyén alattunk eltörik útközben: félelmetes; ha fent törik el a kocsi: haszontalan út. Kocsi bakján ülni: jelenti, hogy egy kívánságunk váratlanul teljesül. Kocsin faluról a városba hajtani és a város kapujánál régi ismerősökkel találkozni, akit már régen nem láttunk: nagy újdonság, amit hallani fogunk. Dohányoskocsin téli időben utazni: jelent összeütközést a hatósággal. Üveges halottaskocsin utazni, négy lóval húzatni, díszes koporsóban feküdni: kereskedőnek nagy vásár, másnak tilalmas öröm. Esős éjszaka kocsin utazni és messzire világosságot látni, amelyet nem érhetünk el: jegyez hiábavaló szenvedélyt egy kacér nő iránt. Messze földről jött furmányoskocsira felkéredzkedni, de ott helyet nem kapunk: hiába keresünk vigasztalást és örömet egy utazásban. Kakaskukorékolást hallani kocsin egy idegen országúton: váratlan változás miatt elmarad egy utazásunk. Kocsival felfordulni és alája kerülni: kereskedőnek biztos leszegényedés, míg szegénynek: némi javulás sorsában.

** R. M. szerint: menyasszonyos kocsi hátuljában ülni: biztos megszerelmesedést mutat. Megvadult lovaktól ragadt kocsiból kiugrani: tűzveszedelmet mutat.

** Gvadányi Márton mondja, hogy kétkerekű csacsifogaton utazni: nagy nélkülözést mutat.

** Szent György napján kocsin ülni: közeli lakóhelyváltoztatás jele. Nagy vízen áthajtani és szerencsésen partra jutni: bátorság által megnyertük elveszített ügyünket. Csillagok között kocsizni táltosok által vont szekérrel: nagy utazás képe; betegnek igen rossz. Égő kocsi: rossz vásár, rossz termés, kár.

*Kocsikenőcs

Hízelkedéssel megcsalnak a rossz emberek.

*Kocsonyát enni jegyez nehéz esztendőt, nehéz sorsot; küszködést egy városbíróval vagy vámszedővel. ( Kerner Jusztinusz középkori jegyzete .)

*Korcsma

Kár.

Kerner szerint korcsmárosné jegyez utazást, pletykát; korcsmáros: mindig egy vidámság képe. Útonjárónak különösen jó. Hideg idő.

** A különös álmokból: Idegen korcsmában aludni, és a korcsmáros által éjjel kiraboltatni és megfojtatni: jegyzi, hogy valahol megrontásodra törnek.

** Korcsmacsillag: utazás hideg időben. Korcsmacégér: idegen városban: mulatság idegen emberekkel. ( R . M .)

*Kofa

Bíróság.

*Kolbász

minél hosszabb, annál jobb: nagy életkor, de rossz hír is. ( Kerner .)

*Koldus

Hiba.

** A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: koldust a város kapujánál kikerülni, jegyzi, hogy szégyenbe esel abban a városban. Koldusokkal a templom körül vagy búcsún együtt énekelni Mária hónapjában: betegnek gyógyulást, egészségesnek megkönnyebbülést, más hónapokban kárt jelent a tanyán vagy majorságban. Koldusnak adni: gazdag embernek további szerencse, szegénynek nagyobb szegénység. Koldus, aki a házba jönne: irigység, civakodás. Koldust simogatni: gonosz jövő.

** Kerner mondja: hogy asszonynak koldussal társulni, vak koldussal szemérmetlen dolgot művelni: közeli betegséget jelent.

** Gvadányi Márton szerint: sánta koldus: gondot hoz.

** R. M. mondja: hogy koldust szidni és verni: ajándékot jelent.

** A különös álmokból: koldulva járni az országúton és ismerősünk előtt szégyenkezni nagy szegénységünk miatt: jelent reménységet egy nagy bajunkból való megszabaduláshoz. Koldusokkal nagy lakomát csapni és ételükből enni, mutatja: hogy kevélységed miatt megaláztatásban részesülsz. Öreg koldus: mindig időváltozás, hazugság. Fiatal koldus: kellemetlen hitelező. Asszonykoldus jegyzi: hogy egy nő megcsal. Koldusok, akik jönnének szekérrel, és a házba betolakodnának, az ágyban henteregnének, a konyhában törnének, a pincében garázdálkodnának: mutat nagy változást életünkben egy megszegett szó miatt.

** Koldustanya:

utazás. Koldustövis: szegény rokonaid imádkozva reád gondolnak. Koldusok csillaga az égen: árvizet mutat.

** Saját jegyzetek: szép nő, akit valaha közelebbről ismertél, egy éjjel koldusruhában látogatna meg, és alamizsnát kérne: mutatja, hogy ismerősöd, bár jól megy sora, boldogtalan.

** Zsidóknál koldulni: szerencse. ( D . G . Gy . jegyzete .)

*Kolomp

Mindig vidámság.

*Koma

Családi civakodás.

** Kerner szerint: koma mutat: csalást, csalódást is. Komaasszony: új hír. Fiatal komaasszony: kellemetlenség.

*Komiszkenyér

Katonának: igen egészséges; másnak: nagy újdonság.

*Komló

Hízelkedés vesz körül.

*Komondor

Minél nagyobb, annál jobb barátság.

*Komp

Útban vagyunk célunkhoz.

*Kondás

Szerencse. Esős idő.

*Konkoly Kis szerencse.

*Konyha

Harag.

** Férfinak konyhában ülni, és a főzésnél segíteni: megszégyenülés egy mulatságon. ( Kerner .) R. Mária szerint: konyha mindig pletykát, csetepatét jelez. Gvadányi mondja, hogy szomszédasszony, aki jönne konyhádra sót vagy fűszert kölcsönkérni: elviszi férjed erejét.

*Konty

Kiadás.

*Koplalni

Egészség.

*Kopoltyú

Levél.

*Koporsó

Hosszú, boldog élet. Koporsókereskedőnek vagy asztalosnak: gond.

*Korál

Öröm.

*Korbács

sétálni, és vele suhogtatni: gazdag asszonyt mutat.

*Korcsolya

Egy kis ember hasznodra lesz.

*Kóró

Hideg idő.

** R. M. szerint: kóróból kunyhót építeni: jelent változást állandónak vélt helyzetedben. Útonjárónak sok kóró: sok veszteség. Állatkereskedőnek: rossz esztendő. *Korom Mindig szomorúság.

*Korona

Sértés.

** Kerner mondja, hogy koronát viselni: jegyez némi eredményt, de sok megaláztatást is.

** Krisztus koronáját hordani: szegénynek nagy és jó változás. ( Lipcsei könyv .)

** R. M. szerint: a szentek koronáját viselni: terhes asszonynak leányt jelent; másnak megcsalást. Király koronája: nagy betegség, halál. Király koronáját ellopni: veszedelem. Templomból koronát lopni, hogy azzal egy nőt megajándékozzunk: szerencsétlen szerelmet mutat. Szűz Mária koronája: hajadonnak gyermeket jegyez.

*Korong

Nyereség a kártyán.

*Korpa

Mindig betegség. És hideg időjárás is.

*Korsó

Ha teli: igen egészséges. Üres korsó: mindig szegénység.

** Gvadányi Márton szerint: fütyülős korsóból friss vizet inni a mezőn: a legjobb egészség. A különös álmokból: házunkban kotyogó korsó, amelyben volna béka: megbetegedés jegye. Korsófejű ember: hideg idő, silány szüret. Ifjú leány korsóval, aki bennünket vizével megkínálna, de a vízben mindenféle mocskot innánk: jegyzi, hogy halálosan szerelmesek leszünk egy nőbe, aki gyengeségünkkel visszaél.

*Kos

(mely szarvaival felénk rohan): ellenségeid meggondolják támadásukat. Legelésző kos: ellenség.

*Kosár

Üres: gyász jele. Teli: jómód. Virágos kosár: szerencsés szerelem. Kosarat kapni (lánytól): nagy szerencse. Kosarat adni (lánynak): meggondolatlanság jele. Kosárárus: pletykaság. *Koszorú Hervadt: temetést mutat.

** Kerner szerint: virágkoszorú: leánynak esküvőt mutat. Koszorút kötni szerelmi öröm, de jelez közeli árulást is. Koszorúslány: szerelmi csalódás, irigység. Koszorús öregember: gonosz vágy egy idős férfi iránt (leánynak), fiúgyermek (asszonynak)

. ** A lipcsei könyvben: szalmakoszorú, amelyben megcsúfolnának: mutat váratlan segedelmet nagy bajodban. Koszorútáncot járni feleségeddel: özvegység. Koszorúcska a ruhán (leánynak): váratlan elcsábítást mutat. Koszorúba fésült haj: nagyravágyás jegye.

*Kotta

Kottát írni, akinek ez nem foglalkozása: nehéz megpróbáltatás. Orgonistának ellenben szerencse. Más zenésznek: korhelység.

*Kova

A szenvedés, szegénység köve.

*Kovács

Vigalom.

** A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni és idegen utazók beszélgetését hallgatni: jegyez híradást egy ismeretlen útján, legkedvesebb barátunkról. Kovácsműhely kalapálását messziről hallani: gyermekkori ismerős jön.

** Kerner szerint: kovácsnál lovat patkoltatni: nagy utazást mutat, tengelyszöget venni: elmaradó utazást. R. M. a kovácsot mondja tűzvésznek. Gvadányi Márton szép szórakozásnak jelenti. 1855-ös könyv szerint: kovácsműhelyben üldögélni: hazafiság.

*Kovász

Betegség.

Asszonynál: valamely hazugság.

*Kozmás étel

Rossz hír.

*Kő

(-vet) dobni: nem rossz. Ha téged dobnak kővel: kár.

** A lipcsei nagy álmoskönyv szerint: nagy halom követ látni: jegyez házasságot, amely sok kiadással jár.

** A különös álmokból: követ érezni, és attól szenvedni: mutat szükséget. Kőbálvány, amely megszólal: régi haragosunk bocsánatot kér.

** R. M. szerint: kőszív: nagy fájdalom. Kőfej: gonosz jegy családi ügyeinkben. Kőláb: egy elmulasztott szerelem. Követ enni: bátorság, elszántság, diadal. Kőbánya: boldogtalanság.

** Egy középkori álomfejtés ( Kerner ) mondja, hogy a kőszüzet szeretni: mutat nagy sínylődést a fogságban.

*Köd

Bizonytalan jövő.

*Ködmön

Jó ember lépi át a küszöböt. De hideg időjárást hoz.

** Ködmönös ember: gazdának jegyez kárt a dohánybeváltásnál. ( Régi magyar naptár .) -Köldök A magadé szegénység, a másé barátság. -Költözködés Hirtelen halál. -Köles Szép idő. ( Kerner .)

*Kőműves

Lustaság, paráznaság. Kőműveslány: szerelem, amely hosszan tartó. Kőművesekkel dolgozni egy nagy házon: reményeket mutatnak, amelyek aligha teljesülnek. (1855.) Öreg kőműves: mutat sírboltot, ahová kívánkozunk. ( R . M .)

*Könny

Megváltás egy bűntől, amelytől eddig sokat szenvedtünk. Mást könnyezni látni: szorongatott helyzet. Könnyező szentkép: gyógyulás. Megfagyott könny: reménytelenség. Könnyező asszony: elkeseredés szerelmünk rombadőlése miatt. Könnyező gyermek: hirtelen halál. ( Kerner .)

** A lipcsei könyv szerint: sok könny, amely megnedvesítené párnánkat: jegyez sok szenvedést egy érdemtelen szerelem miatt. *Könyök (ha fáj): rossz sógorság.

*Köpni

Civakodás.

*Köpülni

Házasság. Özvegynek igen nagy öröm.

** A különös álmokból: tejfelt köpülni egy asszonnyal jegyez nagy szerelmet azon asszony iránt.

*Köröm

Öregség.

** Fekete köröm: ellenséges asszony; kis köröm: csúfolkodó asszony; szép, rózsaszínű köröm: gyönyört adó asszony. Sok félholdacska a körmön nőnél: sok férfi szerelme. Állatköröm, amely nőne kezünkön: keserves helyzet. Körmöt rágni: visszafojtott szenvedély. Hosszú köröm: nagy életkor.

*Körte

Egészség.

Kerner szerint: fáról szedni körtét: jutalom hosszú fejtörés után. Puha körte: nagy gazdagság. Sok körtefa: szerencsés házasság.

** A különös álmokból: körte alakú daganat a testünkön, fejünkön: egy lelkibetegség jelei.

** Gvadányi szerint: körtefejű ember: kis szerencse. R. M. mondja, hogy körtét enni és vele jóllakni: jegyez jóllakást egy asszonyi gyönyörrel. Körtefát ásni őszidőben: meleg asszony a hideg napokra. Körtefával tüzelni: hiábavaló szerelem. Vadkörte ifjúnak igen jó jegy, sok szerencse a nőknél; öregnek annál rosszabb. Vadkörtefa jelent hazajáró lelket is.

*Köszörűs

Pletyka. Árulkodás.

** Kerner könyvében köszörülés vad haragot jegyez. R. M. szerint: csupán disznóölést jelez. Gvadányi Márton mondja: "kardot köszörülnél: jó tennivalód van".

*Köszvény

Némi szegénység.

** Jegyez családi örömet is, ha a feleség köszvényes. ( R . M .)

*Kötni

Nőnek illendőség, férfinak: szégyenkezés.

*Kötél

Veszedelem.

Kötéltáncos: merész cselekedet.

** Kerner szerint köteles ember: rabnak szabadulást, betegnek gyógyulást, egészségesnek sírásót jegyez. Kötélverő, aki háttal közeledne felénk munkájában: mutatja elítélésedet egy megnyertnek hitt pörben. Ruhaszárító-kötél asszonynak jó, különben szeles időjárás; valaki öngyilkos lesz a családban.

** Kozarek köteléből kapni: szerencsétlenség. ( R . M .)

*Kötény

Asszonynak betegség, férfinak vidámság.

** Elveszített kötény: csalódás. Kantáros kötény: szerelmes vagy. ( R . M .)

*Kövér ember.

Gazdagság.

*Krajcár

Szerencse.

*Krétát enni:

gyermekáldás. Krétával írni: rossz hír.

*Kucsmás ember.

Levél.

*Kukac

Betegség, ellenség.

** Kerner szerint: kukac, amely tőled elmenne: felismered ellenségedet, és legyőzöd. Kukactól megijedni: hozzátartozóidra vigyázz. Kukacot megölni: örömteljes nap.

** Sajtkukac: kedvesed megcsal egy üzletes emberrel. Húskukac: Gyötrelem egy vágy miatt. Sírgödörkukac: igazságtalanság, amelyet egy halottal elkövettél. ( R . M .)

** Gvadányi Márton szerint: kukac, amelyet kakasod felkap, és véle elfut: elmúló betegséged jegyzi.

** Testünkben termő kukac: mutat félelmet egy csúf betegségtől. ( S . j .)

*Kukorica

A mezőn, lábon: nyereséges vállalkozás. Kukoricahántásban lenni: váratlan hideg időjárás. Kukoricát morzsolni: gondok muladozása. Kukoricán aludni: félelem egy rossz cselekedetért. Kukoricanadrág: hiúság.

*Kulacs

minden könyvben: mulatságos.

*Kulcs

Titok.

** Kerner mondja: kulcsot találni: jelenti, hogy megszabadulsz egy szorongatott helyzetből. Elveszített kulcs: harag legjobb barátoddal. Álkulcs: különös nyereség. Kulcsokat összeszedni: mutat hideg időjárást.

** R. M. szerint: kulcscsomó mutatja, hogy szerencséd kezedbe van. Rozsdás kulcs: régi titok, esetleg rejtett kincs. Új kulcs: kisleány. Pincekulcs: vendég vőlegény.

*Kunyhó

Nyugalom.

** Kerner azt állítja, hogy kedvező véleményt mondanak rólad, ahol nem várod. Pásztorkunyhó, amely üres: közelgő tél jegye.

** R. M. szerint: kis kunyhóban lakni, és benne tüzet rakni: vágyódás egy ifjúkori szerelem után. Kunyhóban cigányasszonnyal lenni: kis szerencse.

** Kunyhót építeni és benne lefeküdni: szerencsés véletlen. Kunyhóban elbújni üldözők elől: szabadulás egy fájdalomtól. ( S . j .)

*Kupec

Szerencse. Kereskedőnek: veszteség.

*Kút

Szerencsés jövő.

** Kerner mondja, hogy kútba esni árulás, amelynek későn jössz nyomára. Kutat ásni: nehéz munka vár rád, de végül szerencséd lesz. Kútból vizet merni: jó üzlet. Kútból enni: halál.

** Kút, amelyből vastagon ömlik a víz: tűzvész. Kútgém: kellemetes utazás. Mély kút tiszta vízzel: gazdagság. Tiszta kútban fürdeni: mindenki szeret. ( R . M .)

** Gvadányi szerint: pusztai kút, amely kiszáradt: rossz esztendő, aszály. Kútágason holló: dögvész.

** Kút mélyében idegen arcot látni, ha az férfié: vele pöröd lesz, ha nőé: vele megszerelmesedel. ( S . j .)

*Kutya

Az 1756-os könyv szerint: ebet látni: gyönyörűség. De a fehér kutya jobb, mint más színű kutya.

Kutya, ha fogait mutogatja: gyűlölség. Kutya, ha hízelkedő: álnokságot jegyez. kutya, ha siket: ártalmas rágalmazás. Kutyaugatást hallani: ellenségtől győzettetni. Kutyát angliait látni, kinek a szája és a fél combja fekete, egyebe pedig fehér: főember tégedet csalárdságával megkerül.

** Kerner Jusztinusz szerint: kutya, amely megharap, és a seb megmarad: betegség jegye; ha nem marad seb: ellenségeiden győzelmet aratsz. Kutyaugatás: ellenségeid győznek. Süket kutya: epekedés. Fekete kutya: vak gyűlölet. Lompos kutya: szegénység. Házőrző, ha megmar: csalódás legjobb barátodban. Öleb: dolog.

** Magyar könyvek szerint: úszó kutya: segítséget jegyez. Kutya, amely macskával verekszik: oltalom. Ebszőlő: öröm. Ebtövis: kellemetlen vendégség. Vén kutya: szerelmes anyós. Kutya tavasszal: zavar a házaséletben. Útonjárónál: gonosz. Szürke kutya: verekedés asszonyokkal. Vörös kutya: halál.

*Kuvik

minden könyvben: gyász.

*Kürt

Halálos betegség.

** Kürtből bort inni: vadásznak nem jó, másnak igen mulatságos. ( Kerner .)

** Kürtszót hallani, amely messziről jönne: jegyez éjszakai fagyot, kárt a vetésben. Pásztorkürt Szent István havában: szaporodás állatainkban, máskor baj. Vadászkürt: szegénynek büntetés, gazdagnak mulatság. Kürtszó a háztetőn: tűzvész; az udvaron: kvártélyos katona; a piacon: háborúság. ( Lipcsei nagy könyv .)

** Különös álmokból: kürtszó, amely bennünk zendülne meg: szerencsés megoldást mutat bajunkban.

*Hajókürt:

köd, eső, álmatlanság. Kürt, amelyen zenedarabjainkat fújna valaki az ablak előtt: szerelem a házban. ( S . j .)

*Küszöb.

Haláleset.

*Kvargli (rúzsflórával érlelt pogácsasajt) Egészség.

*Kvártély keresni és nem találni: végrendelkezés.



** Az alább következő magyarázatok a legrégibb magyar álmoskönyvből valók: **



Kakast látni: rossz hír. Kakasokat vívni látni: háború. Kakas, ha tyúkmonyot tojik: betegség. Kakasszót hallani: sokáig tartó békesség.

** Ha fehér, szép káposztát kertedben levágsz: gazdagság; ha a káposzta kék: harag.

** Nagy kárt látni: veszekedés. Kis kárt látni: vígság.

** Kártyázni: nagy háború. Kártyázni és nyerni: gazdagnak rossz; szegénynek jó.

** Két darabontot egy szánon látni: bízzál igaz dolgodban, megoltalmazó ellenségeid ellen.

** Kék ruhában embert látni: új hír.

** Kecskét látni: gonosz.

** Kemencét látni és bevetni: rossz hír.

** Kenyeret meleget enni: öröm. Kenyeret fehéret enni: jó. Kenyér, búzából való: vígság. Ha a te kenyered: tisztesség. Kenyeret látni: bánat. Kenyeret háton hordani: kárvallás. Kenyeret árpából valót enni: jószerencse.

*Kender: nem jó.

** Kénkövet vagy szurkot látni: tévedésbe esni.

** Képet csókolni és imádni: keserűség. Kép: rokonokat jelent. Képet, írottat, a falon találni: öröm. Képet faragni: jó a tanulóknak. Képet látni vagy csinálni: szeretőknek jó.

** Keresztet a fejen hordani: rágalmazás. Keresztet látni: munka.

** Kert szép virágokkal: mennél több a virág, annál több az öröm. Kertbe menni: házi gondok. Kertben járni és zöldséget nem látni: bú. Kertet látni és belemenni: öröm. Kertet eladni: szorgalom.

** Kését másnak eladni: intés. Kést mástól elvenni: rágalmazás.

** Kévét kötni: marhát gyűjt munkával. Kéve, kötött: gazdagság.

** Kéz, tiszta: gyanú. Kéz, piszkos: jó szerencse. Kezet elveszteni: jobb kéz atyánkat, bal kéz anyánkat jelenti. Kéz sebes: adósság. Kezet hideg vízben mosni: vígság. Kézíjat hordani: sürgős dologban kell eljárnod.

** Kicsinnyé lenni: felmagasztalás.

** Kígyó, ha meg akar marni: betegség. Kígyó, mely előtt ember el nem mehet: betegség, nem jó. Kígyó, ha megmar: óvakodj ellenségeidtől. Kígyót látni: gazdagság.

** Kincset lelni, ha kevés a pénz: jó. Ha sok a pénz: halálveszedelem.

** Királlyal beszélni: tisztesség. Királlyal szemtől szembe beszélni: amit tőle kérsz, elnyered; ami miatt búsultál, örömre fordul. Király: szorgalmasság, vagy levéllel látni: rövid napon bú. Királyt látni vagy urat: változás.

** Kopasz elöl: megcsúfolás. Kopasz hátul: vénségedben szegény leszel. Kopasz jobb felől: rokonodat megkárosítják.

** Koporsóba esni: csalás.

** Koronáztatni látni magát: bánat.

** Koszorút viselni: nagy tisztesség. Koszorút, zöld ágból kötöttet látni: mindenkinek rossz, csak a csordapásztoroknak jó. Koszorút fejeden látni: visszavonás.

** Kockát látni: rágalmazás.

** Kovácsolást látni: sok munka.

** Kocsit látni és főhelyen ülni: szándékod előmozdítják. Kocsin városba bejönni és főemberrel a kapu közt szemben lenni: ügyednek jó vége lesz. Kocsiról szánra rakodni, jeges úton elmenni: rövid idő múlva hír.

** Köntöst, újat, magadra venni: gondtól menekedni. Bő köntös: bánat.

** Ködöt, nem vastagot látni: jó. Köd, ha felemelkedik a földről: rossz kedv.

** Kőesőt látni: betegeskedés. Kő és hó, ha kárt teszen: harag, büntetés.

** Könyvekből tanulni: nyereség. Könyvet megégetni: jó barátod halála.

** Köröm, ha ujjon nő: vén leszel. Körmöt az ujjról levágni: haszon.

** Körtét, lágyat enni: nagy gazdagság, de csak magának való.

** Kősziklára felhágni: jó következik.

** Kötözve látni magát: megbántás.

** Követ hajigálni: nem gonosz, de ha más valaki téged hajigál: kárt tesznek néked. Köveket látni vagy rakásba rakni: nagy költséggel való házasság.

** Koldust látni: jó szerencse.

** Kút, mely mély, tiszta vízzel: gazdagság. Kút, mely házból foly: kárvallás. Kútban, tisztában fürödni: minden embernek kedvében lenni. Kutat látni: kárvallás. Kulcsot látni annak, aki meg akar házasodni, jámbor házastársat jelent. Kulcsot lelni: nagy hatalom. Kulcsokat összeszedni: nyereség.