Korpafű**

Korpafű

A korpafüvet (kapcsos korpafüvet) a nép még farkasnyomnak, kutyaláncnak, földönfolyó fenyőnek (a régi magyar könyvekben kapcsos mohnak) is nevezi.

A mohára emlékeztető, örökzöld haraszt 1 -2 méter kúszó szára finom, vékony gyökerekkel kapaszkodik az erdei talajba. A szárakból 7-10 cm hosszú, igen puha tapintású ágak ágaznak szét, amelyek a tavaszi hangához hasonlítanak, de annál lágyabbak és súrűbb a levélzete. A négy évig élő növény nyáron sárgás spórán termő füzéreket hoz, amelynek kénsárga porát korpafűlisztnek, „boszorkánylisztnek' is hívják.

Érintésre éréskor a spórák felhőként szóródnak ki. Ezt a virágport homeopátiás szerként kisebesedett bőrfelületek kezelésére használják.

A korpafű rádiumot tartalmaz. Könnyű megkülönböztetni a moháktól és a más virágtalan edényestől, felágaskodó, többnyire kétágú spórafüzére, messzire indázó, kúszó, kötélszerű, sűrűn leveles szára miatt. Csak 600 méter feletti, főleg fenyves szálerdőkben és északi erdőszéleken, csakis savanyú, üde talajokon él. Tarvágásokon, irtásokon megfakul a növény és végül teljesen elenyészik, ha közvetlenül napfény éri, elveszíti életerejét.

Magyarországon, Ausztriában, Németországban szigorúan védett növénynek számít!

A korpafüvet ezért patikából vagy gyógynövény-szaküzletből szerezzük be.
A gyógynövény-nagykereskedelem az északi országokból hozatja a garantáltan jó minőségű korpafüvet. Köszvényeseknek és reumabetegeknek, még akkor is, ha már izületi elváltozásokat mutatnak, valamint krónikus hasmenéssel és aranyérrel bajlódó betegeknek a legmelegebben ajánlható a korpafűtea. A hasmenésre hajlamos személyek azonban a legnagyobb elővigyázatossággal használják, mert bélgörcsöket okozhat.
A korpafüvet soha nem szabad főzni, ha teát akarunk készíteni belőle, csak forrázzuk le. Használható vizeletkiválasztó rendszer és az ivarszervek összes betegségére herefájdalmakra és megkeményedésre, vesehomok és vesefájdalom ellen. Ugyancsak nélkülözhetetlen májgyulladások, a máj kötőszövetének kóros, már rosszindulatú felszaporodása ellen is. Segítségével a lábadozó hamar visszanyeri életerejét.
Egy korosabb nőismerősöm férje évek óta súlyos éjszakai légszomjban szenvedett, melyet szívasztmaként kezeltek. Állapota egyre rosszabbodott, míg egy napon elment ismét az orvosához, aki azt mondta: „Ha azonnal nem hagyja abba a munkát, egy héten belül meghal." És beutalta a grieskircheni kórhazba. Feleségétől megtudtam, hogy a férfi mája megkeményedett és a májcirrózis utolsó stádiumában volt már. Az éjszakai légszomj a májzsugor velejárója. Egy idő után a férfit hazabocsátották, azzal, hogy menthetetlen.
Tanácsomra a felesége korpafüvet szerzett, ami igen gyors javulást hozott a betegnek. Csodának tartják-e, ha azt mondom Önöknek, hogy ezt az embert már az első csésze korpafűtea megszabadította a rettenetes éjszakai légszomjtól, ami évek óta kínozta.
Egyszer egy kis csoporttal erdei tanulmányi kirándulást tettem Felső-Ausztriában, amikor is éppen a májcirrózis és a májrák kapcsán hívtam fel kísérőm, a botanikus, dr. Bruno Weinmeister figyelmét a gyógyító hatású korpafűre. Erre ő a következő esetet mesélte el nekem: Még diákkorában néhány barátjával kirándult a hegyekbe. Útban a menedékház felé a törpefenyők között korpafüvet talált, amelyet jókedvében a kalapja mellé tűzött. Aztán odafönt a menedékházban az egyik barátjának olyan hevesen begörcsölt a lába, hogy térdből kicsavarodott. Hiába próbáltak segíteni rajta. A menedékház gazdája bedörzsölte sósborszesszel, masszírozták is, de semmi sem használt. Mintegy sugallatra az ifjú Weinmeister ekkor levette kalapjáról a korpafüvet és alulról fölfelé körbetekerte vele a görcsölt lábat. Mire azon nyomban visszanyerte rendes állapotát. Akkor persze azt hitte, mindez véletlen volt. A görcs korpafű nélkül is oldódott volna. Hazafelé azonban szedett egy marékkal a háziasszonya számára, akinek a lábikrája gyakran görcsöt kapott. És a korpafű azonnal megszabadította görcseitől az asszonyt.
Évekkel később dr. Weinmeister beszélt erről az esetről egy szakorvossal. Tőle tudta meg, hogy a korpafű rádiumtartalmú növény. Azóta sok ember láb- és lábikragörcse múlt el a korpafű hatására. Egyik ismerősömet kórházba utalták, mert nem tudta a vizeletét üríteni. Már a felkarja is csúnyán megdagadt. A kórházból hazajőve sem javult az állapota. Szerencsére volt otthon korpafüvem, mert az akkor 86 esztendős anyósomnak éppen görcsölt a vádlija. Feltételeztem, hogy ismerősömnél a húgyhólyag görcséről van szó. Ez be is bizonyosodott, amikor egy zacskóban szárított korpafüvet helyeztem a hasára a hólyagja táján, és rá két percre már normálisan tudott vizelni. A kis zacskót még néhány napig rajta tartotta a hólyagtájon és a felkarvizenyő is megszűnt lassan.
Jómagam éveken át magas vérnyomásban szenvedtem. Ezt leggyakrabban a vese elégtelen működése okozza. Éjszakára korpafüves zacskót raktam a vesetájékra. A következő napon vérnyomásom 200-ról 165-re süllyedt. Ettől kezdve időnként friss korpafűvel töltött zacskót helyezek a vesémre. Ha a vádlink görcsöl, a korpafüvet egy kendőre rakjuk és körülkötjük vele a lábikránkat.
De lábfürdőt is vehetünk ilyenkor, hólyaggörcs esetén pedig ülőfürdőt készíthetünk belőle. (Lásd az Általános részben az Ülőfürdőnél). Háborús és baleseti sérülések nyomán hegek maradhatnak hátra, amelyek görcsöket okoznak.
Egy háborús sebesültnek akkora heg volt a hátán, hogy belefért egy emberi kéz. Ez a heg időnként olyan fájdalmas görcsöket okozott, hogy a férfi egész testét kiverte a veríték. A fájdalmat még a fejbőrén is érezte. 30 éves mártíromság után korpafüves pakolás és korpafüves fürdő segítségével megszabadítottam ezt az embert a kínoktól. A korpafűliszt, amit némelyik patikában likopódiumspóra néven lehet kérni, súlyos betegek felfekvéses sebeit a legrövidebb időn belül begyógyítja. A nyílt sebre finoman és óvatosan rászórjuk a korpafűlisztet. Legtöbbször már az első kezelés után megkönnyebbülést érez a beteg. (A korpafű sikeres gyógyászati alkalmazásáról többet is megtudhatnak „Maria Treben gyógyeredményei"című könyvecskémből, megjelent a Wilhelm Ennsthaler kiadásában, A-4400 Steyr, Öberösterreich).
Ha valaki olyan szoros kapcsolatba kerül a gyógynövényekkel, mint én, és mind több és több, szinte csodával határos eredményt ér el velük, mégis azt kell, hogy higgye, mindezt a világmindenség alkotója teszi a lábaink elé. Sajnos az emberek figyelmetlenül elmennek e mellett, és nem érzik meg a menny mindenhatóságát.

FELHASZNÁLÁSI MÓDOK

Teakészítés:

egy csapott teáskanál korpafüvet 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk. Naponta elég egy csésze, reggel éhgyomorra igyuk, kortyonként, a reggeli előtt fél órával. Májcirrózis és rosszindulatú májbetegségek esetén naponta két csészével fogyasszunk.

Korpafűpárna:
a görcsölő testfelület nagyságától függően 100, 200 vagy 300 gramm szárított korpafüvet töltünk egy párnába, amelyet éjszakára a görcsösen fájó testrészekre helyezünk.
A korpafűpárna egy évig megőrzi a hatását. Ülőfürdő: lásd az Általános részben.