Kömény

Kömény Carum carvi

"Jótékony hatással van a bélflórákra"

Népies neve:

konyhakömény, köménymag

A növény leírása:

Az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozó, kétéves növény. Első évben csak leveleket hoz, a második évben hajt virágzó szárat. Őshazája Eurázsia, nálunk mezők, legelők, kaszálók gyakori növénye. Májustól júliusig virágzik, termése júliustól szeptemberig érik.

Hogyan gyűjtsük?

A növény ikerkaszat termését hasznosítják gyógyászati célokra. Akkor érdemes gyűjteni - júliustól szeptemberig -, amikor a magok barnulni kezdenek, de még nem kemények.

Mi van benne?

A mag illóolajat (karvont, limonént, karveolt), zsírosolajat, flavonoidokat, fehérjét tartalmaz.

Mire jó?

A karvon illóolaj (az illóolaj különböző terpén-származékokat tartalmaz, ezek közül az egyik a karvon) a gyomor-béltraktus működésére hat, serkenti a gyomornedv-termelést, nyugtató és görcsoldó. Jótékony hatással van a bélflórára is, valamint fontos alkotórésze a szélhajtó és emésztést javító teakeverékeknek. A kömény megszünteti a puffadást, és a tudományos álláspont szerint segíti az idegi eredetű szív- és gyomorpanaszok gyógyulását. A népi gyógyászatban a szoptatós kismamák számára az anyatej mennyiségének növelésére ajánlják.

Hogyan használjuk?

Tea:

Összetörünk fél teáskanálnyi köményt, majd leöntjük 2 dl forrásban lévő vízzel. Negyedóra elteltével leszűrjük, és étkezés előtt fogyasztjuk.

Fűszer:

Főzelékek, hüvelyesekből készült ételek, saláták ízesítésére használják.

Jó tudni!

A vadon termő köményt könnyű összetéveszteni néhány erősen mérgező ernyősvirágú növénnyel! Illóolajának belsőleg történő tartós használata nem javasolt, egyes kutatási eredmények szerint rákkeltő hatású.

ÉRDEKESSÉG

A híres Ebers-papirusz - orvosi feljegyzéseket és recepteket tartalmazó egyiptomi irat - i.e. 1550-ből már említi a köményt.