A dohányzás

A dohányzás

A dohányzás következtében évente világszerte mintegy 5 millió ember hal meg, tehát körülbelül Finnország lakosságának megfelelő embertömeg. Az aktív dohányzók fele a dohányzás miatt hal meg, de a környezetünkben élő passzív dohányosok – tehát a nem­dohányzók is ki vannak téve a füstnek. Az ember manapság nem is nagyon tud végigsétálni az utcán anélkül, hogy ne kapna egy-két cigarettafüst-slukkot. És minden egyes szip­pantás révén négyezer fajta gázt és részecskét szippantunk be, melyek nagy része mérgező, illetve rákkeltő hatású. A terhes nőkre, gyerekekre még veszélyesebb a dohány­füst.
Legnagyobb veszélye a dohányfüstnek a rák, főleg a tüdő- és szájüregi-, garatdaganat, a légzőszervi megbetegedések, a szívbetegségek és az agyér betegségek kialakulásában rejlik.


Emellett csökken a légzőfelület, a teljesítőképesség, viszont élénkít és csökkenti az éhségérzetet. Sok dohányos azért nem akar leszokni, mert hízással jár (bár a hiedelmekkel ellentétben ez a hízás nem több 2-3 kg-nál). Gyorsítja az anyagcserét. Legális drog: függőséget okoz. Költséges „élvezet”, Magyarországon 400 milliárd forintot füstölnek el évente. A cigarettában található dohánylevelek különféle fehérjéket és nikotint tartalmaznak. A nikotin erős méreg, már 30 mg-ja halálos dózis. Persze a cigarettában jóval kisebb mennyiségben található meg, igen kis mennyiségben pedig élénkítően hat.

A leszokást segítő dolgokat két csoportba sorolom:

 – vannak azok az anyagok, melyek a dohányzás hiány érzetét csökkentik, hasonló érzetet keltenek,
 – és vannak olyan anyagok, melyek kifejezetten a hiány okozta tüneteket csökkentik. Ha valaki már dohányzik, akkor annak érdemes legalább 35 éves kora előtt leszoknia, mivel így nagyban javulnak életben maradási esélyei.
  Segíthetnek a leszokásban a gyógynövényalapú cigaretták. Ezekre ugyanúgy „rá lehet gyújtani” mint az eredetire, így nem marad akkora hiányérzet a cigarettázási szertartás után. Lényeges viszont, hogy ezek nem tartalmaznak dohányt; így nikotint sem, és más függőséget okozó anyagot sem. Összetevőik között szerepelhet az orvosi zilíz, a rózsaszirom, és más szárított füvek is. Hosszú távon viszont ezek sem jelenthetnek megoldást kátránytartalmuk miatt (6 mg).
Hatásos nikotinéhség csökkentő a borsmentaolaj is. Csöppentsünk két-három csepp borsmentaolajat egy zsebkendőre, és ha ránk tör a cigaretta utáni vágy, egyszerűen csak lélegezzük be a kellemes mentaillatot. 
Egy a Journal of Drug and Alcohol Dependence-ben publikált tanulmány szerint ez az olaj ugyanolyan érzetet kelt a torok hátsó részében, mint a nikotin.
 Az elvonási tünetek is enyhíthetők gyógynövényekkel, gyógyteákkal. Feszültség, türelmetlenség, koncentrációhiány, fejfájás, gyomor- és bélrendszeri panaszok, nyugtalanság jelentkezhet a megvonás következményeként.


Az előbb felsorolt tünetek enyhíthetők egy jól összeválogatott gyógynövényekből készült teakeverékkel is, mint amilyen a következő: 

 – 2 rész citromfű (Melissa officinalis)
 – 2 rész macskagyökér (Valeriana officinalis)
 – 1 rész kamilla (Matricaria recutita)

 Keverjük össze a szárított hozzávalókat. Készítsünk teát belőlük a következő módon: forrázzunk le egy csésze vízzel két teáskanál teakeveréket, majd 8 perc állás után szűrjük le. A Valeriana officinalis keserűanyagai és illóolajai együtt koncentrációs zavarok esetén serkentőleg, ideges nyugtalanságnál és feszültségnél viszont nyugtatóan hatnak, vala­mint csillapítja a fejfájást. A citromfű illóolajai szintén nyugtatóak, főleg a citronellál, kariofillén, citrál és limonén miatt, valamint stresszoldók, cseranyagai pedig szíverősítő hatásúak. Ideges eredetű és/vagy görcsökkel járó gyomorpanaszokra és fejfájásra, álmatlanságra is kiváló, s ezen tulajdonságai nagy segítséget nyújthatnak a leszokni kívánóknak.
 Jó tanács még, hogy fogyasszunk paradicsomban (Lycopersicum esculentum) gazdag ételeket legalább hetente háromszor, mivel a benne található antioxidáns: a likopin védel­met nyújt a dohányzás okozta károkkal szemben.