Álomszótár - P

*Pacsirta

-szót hallani jegyez gazdagságot.

*Pad

Öreg embernek: fáradtság; fiatalnak: szerencsés vállalkozás. ( Kerner .)

*Padlás

Rendszerint hideg időjárás.

** Padláson járni: mutat halálesetet. Padlásról leesni: terveink összedőlése. Padláslyukból valakit látni: jelentőségteljes találkozás. Égő padlás: idegen ember látogatása. Padlást leszakadni látni: jegyzi örömünk végét. ( R . M .)

** Padláson asszonyt látni: adósság, ugyanott leányt: házasság. ( Régi naptár .) Padlásunkon járó-kelő emberek: jegyeznek nagy bajt egy adósság miatt. ( G .)

*Padló

Jó vége egy könnyelműségnek.

** Padlón feküdni: betegnek gyógyulás. Padlón járni: nagy gond. Padlót rakni: nem sikerült terv. Lángoló padló: egy elveszettnek hitt családtag visszatérése. Görcsös, régi padló: valakinek a halála, aki hozzánk tartozik. Ropogó padló: vendég rossz hírrel. Igen fehér padló: kedves asszony látogatása. Szőnyeges padló: mutat hatósági embereket. Gyékényes padló: utazás. ( Kerner .)

*Pajta

Fogadósnak: szerencsés, szolgának: verés. ( Lipcsei .)

*Pajzs

Jegyezd meg első reggeli gondolatodat, s szerinte cselekedjél.

*Pala -

fedő. Jókedv. Palatábla: gond.

*Palack

Általában: kóborló élet jegye.

** Durranó vagy éneklő palack: mutatja barátaid hűtlenségét. Melegvizes palack: betegnek gyengülés, útonjárónak: keserves találkozás. Hideg palack: elmaradó vendég. ( Kerner .)

** Teli palack: vándorlás, üres palack: nagy csalódás. Eltört palack: váratlan kellemetlenség a hatósággal. Esetleg betegség. Borospalack, amelyből nem folyna bor: lappangó betegség. Sok palack: gond a gazdaságban. ( R . M .) Táncoló palack: öregember látogatása. Repedt palack: kacér asszony. Kis és szép palack: gyarapodás; jegyez esetleg kisleányt is. ( Kálnay László .) Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, másnak: sok kiadást. ( Kis Böske .) Elérhetetlen palack: szomjasnak nagy megkönnyebbülés. ( G .)

*Palacsinta

Kellemetes vendég. Esetleg katona.

*Palánk

Levél.

*Pálca

Családi kellemetlenség.

** Pálcás ember, aki jönne udvarunkba: rossz hír. Pálcás emberrel együtt járni: mutat közeli tömlöcöt. (1833.) Nagy pálca asszony kezében: nagy kívánság kicsiny eredménye. Kis pálca: megelégedett élet. ( R . M .)

** A különös álmokban: asszonyoktól megpálcáztatni és velük jól érezni magunkat: mutat gyötrelmes szerelmet. Asszonynak férjétől pálcaütést kapni: boldog szerelem.

*Pálinka

Utazás. Néha a másvilágba.

*Pallér

Bosszúság egy veres ember miatt. (1833.)

*Pallos

Ha kezünkben van: veszedelem; máséban: jó barátság. ( K .)

*Pálmafa

levelei között elrejtőzni: jegyzi; hogy nagy társaság előtt váratlan kitüntetés ér. Pálmát vinni: szerencse.

*Palota

Ha másé: irigység, ha miénk: hízelkedés, gond és fájdalom. Palotát rombolni: elveszített tekintély. Palotába menni: félelem. (1833.)

*Pamlag

Amelyen üldögélünk: jegyzi mindennapi életünket, amelyen fekszünk: jegyzi különös vágyainkat. Pamlagon hanyatt feküdni: egy nő szerelme, amelyet elérünk. Pamlagról leesni: kiábrándulás egy megnyertnek hitt szerelmi összeköttetésből. (1833.) Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk hűségét. Ha asszonyunkat látnánk idegen pamlagon: felesleges féltékenység. Asszony és férfi a pamlagon: zavaros élet. ( R . M .)

*Pamut

Legombolyítani: nem nagy szerencse. Üzletes embernek: károsodás. Pamutot szedni: tisztelet. *Panaszkodni valakinek: közelgő öröm.

*Páncél

(-t viselni): tolvajság. ( Kerner .)

*Pandúr

Rendszerint: hideg időjárás.

Annak, kinek oka van a pandúrtól félni: könnyebbülés. (1833.)

** Kernerben: asszonynak: kellemes szórakozás. Pandúrt fogni: veszedelem egy vásár miatt. Lókereskedőnek: jó vásár.

*Pántlika

Rendesen adósságod jegyzi.

** Az 1759-es könyvben: pántlikát mérni, minél hosszabbat, antul nagyobb kellemetlenség. Pántlikát venni: hű barátnő. Pántlikát hordani: pletykaság. Piros pántlika: tánc; zöld: remény; fekete: gyász.

** Radics Mária szerint: pántlikába öltözködni, amelyből mezítelen testünk látszana: leánynak szerelmi sikert, asszonynak elárulást mutat. Ugyanott: pántlikás giliszta szerelmeseknek: nagy kiábrándulást is jegyez. Sok pántlika: sok szerető.

** Pántlikás szíved: rongyos kötőfék. ( Szűrszabó .) Pántlikát kapni idegen férfitól: leánynak nagy szerencse, asszonynak szomorúság. Elveszített pántlika: elveszített szív. ( Kerner .)

*Pányva

Káros utazás.

*Pap

Betegnek: gonosz.

*Papagáj

Tréfa. Nagy uraság.

** A "lipcsei nagykönyvben": papagáj, amely megharapna: irigy barátnőt jelez; beszélő papagájt hallani: gonosz gúny. Papagáj asszony kontyában: áruló levél.

*Papír

Írást hoznak: amely nem okoz örömet.

Papírra írni: vigyázat adósaidra. Papírt lobogtatni: nagy károsodás. *Paplan kiteríteni: bátorság. (1833.)

*Paprika

Bosszúság minden könyvben.

*Papucs

Jókedv.

** Lipcsei szerint: asszonytól papucsot kapni: mutat rövides szerelmi boldogságot. Asszonynak férfitól papucsot kapni: házasságtörés. Papucsot venni: utazás, lopni: bátorság. Papucsban járni: zavaros idő.

** Kernerben: piros papucs: jegyez víg, szőke asszonyt, fekete papucs: szomorú, barna asszonyt. Elveszített papucs: elveszített szerető. Új papucs: új szerető. Papucsos férfi: rossz hír. Régi papucs: nem teljesülő vágy. Szomszéd papucsa: költözködés.

*Parádé

Látni: szorongatott helyzet; benne részt venni: félelem adósság miatt.

*Paradicsom

Gondtalan élet.

** Paradicsomot inni: férfinak nevetséges, asszonynak: hónapszám. ( K .) Paradicsomot befőzni: nagy öröm a háznál. Paradicsomot szedni: szeretőt cserélni. ( R . M .)

*Parafa -dugó.

Jó jegy.

*Para

(-t enni): hosszú öregség.

*Paraszt

Rendszerint időváltozás.

* Az 1759-es könyvben: paraszt, ha megcsalna: kigúnyolnak; parasztnak eladni valamit: hosszú élet; paraszt, aki kergetne: biztos örökség; paraszttal beszélni: önhittség. Radics szerint: öreg parasztasszony: nagy veszekedés; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, jó feleséget. Parasztszobában lenni: minden jóra fordul.

** Parasztokkal veszekedni: nagy uraság. Parasztot deresre húzatni: ajándék. (1833.) Gvadányi mondja: huncut a paraszt, miként egy araszt.

*Parázs

Harag.

*Párbaj vívni: elveszett ügy. Asszonnyal: rágalom.

*Párduc

Az öröm jegye.

*Parittya

Haszontalan fáradság. ( K .)

*Párna

Valakinek nagy gondot, szomorúságot okozunk. Párnán aludni: rejtett fájdalom. Párnát ajándékba kapni: gond jön a házhoz. Párnát vízen úszni látni: megkönnyebbülés. Kemény párna: rabság. Pelyhespárna: gazdag asszony. Párnás szék: betegség, harag. Szennyes párna: pletyka.

*Paróka

Keserűség.

*Parton járni:

utazás. Parton ülni: elért cél. Parton guggolni: nyugtalanság.

*Pástétom

Általában: betegség.

** R. M. szerint: lúdpástétom: szegénynek további nyomorúság, gazdagnak: unalom. Kernerben: pástétomsütő: mutat felbomlott eljegyzést is.

*Pásztor

Hír. Kár.

** Az 1759-es könyv szerint: öreg pásztor: nagy időváltozás, fiatal pásztor: szomorú hír. Több pásztor: igen jót jelent. R. M. szerint: pásztor volnál, és nyájadat elveszítenéd: mutat nagy csalódást, amely megrövidíti életedet. Pásztor után járni: asszonynak hiábavaló szerelmi vágy. Pásztorkunyhó: szegénynek igaz szerelem, gazdagnak: boldogtalanság. Pásztortűz: öregembernek gyógyulás, leánynak: betegség. Pásztorcsillag, amely szólna hozzánk: elhagyott szülőföld.

** András napján járó pásztor: rövid telet mutat. József napján beszegődő pásztor, ha öreg: káros esztendő, ha fiatal: sok eső. Pásztort megverni: igen nagy öröm. Pásztorokkal lopni járni: állatbetegség. ( Régi magyar naptár .)

** Pásztorbot útonjárónak: pihenést, másnak: vándorlást mutat. Pásztorokkal enni: zavaros esztendő. Pásztorral az úton menni: jó tanács. ( Szűrszabó .)

*Pata

Levél.

*Patak

mely folyik: panasz; mely zavaros, és a házba folyna: nagy veszedelem és szomorúság; ha azonban tiszta a vize: közelgő jólét. 1759.)

** Lassú patak: lusta asszony, lusta szolgáló. Sebes patak: árulás. Mély patak: hamis barátaid vannak. Halas patak: jó vásár. Patakban járni: elfelejtkezés. ( R . M .)

** Patak, amely szívünkből folyna: mutat elhagyottságot, szegényedést. Patak, amely az ágy alól kifolyna: egy asszony boldogsága függ tőlünk. Patakból inni, amelynek nem volna tiszta vize: egy asszony rabsága. Patakon átgázolni, anélkül hogy nedves lenne lábunk: egy szerelem elmúlása, amely még sokszor eszünkbe jut. ( S . j .)

** Patakban fürdeni: betegnek gyógyulás. ( Kerner .)

*Patkány

Ellenség.

** Patkány, amely megharapna, szerelmi féltékenység. Patkánycincogás: hideg idő, családi perpatvar, kacér asszony. ( Kerner .)

*Páva

Ha kiált: szerencsétlenség.

** Kernerben: páva mellett szolgálni (lánynak): jegyez kellemes ismeretséget. Repülő páva: kis öröm, amelyért nagy kamatot fizetünk. Napon sütkérező páva: veszedelem egy asszony hiúsága miatt. Pávatoll: haláleset. Pávatoll, amely külsőnket díszítené: tömlöc. Döglött páva: öregasszony szerelme. Páván lovagolni: nagy megszégyenítés egy szerelmi kalandon. Pávával lenni asszonynak: jegyez szorgalmas férjet; leánynak: közönséges szeretőt. ( R . M .) Pávát böjtös napon enni: gonosz. Pávatollal játszódni: ingerlékenység. Alvó páva: csábítás. (1833.)

*Pázsit

Kalandos élet.

*Pecér

Botlás. Veszély.

*Pecsenyét

enni szegénynek: szomorúság; gazdagnak betegség. (1833.) Pecsenyebort inni: gond.

** Pecsenye, amely volna vadból, és íze, szaga nagyon jó: szegényedés. ( G .)

*Pecsételni

Szerelmeseknek igen jó, másnak: veszteség.

** Dugaszt pecsételni: bánatot felejteni. Levelet pecsételni: jegyez ingadozó szerelmet. Nőt lepecsételni: csalódás. Pecsétet törni: félelem egy adósság miatt. Vörös pecsét: atyafi halála. ( R . M .)

** Király pecsétjét feltörni: bátorságunk révén bajból menekedünk. Régi papirosokat újra lepecsételni: gond, pör, utazás. ( G .)

*Pehely

Betegség.

Pelyhes kabát: titkos szerető. Vadkacsa pelyhe: kedves vendég.

** Pelyhes ágy: gazdag asszony. ( K .) Legénypehely leánynak: szomorúság. Leánypehely: álmatlanság. ( R . M .)

*Pék

Gondtalan élet.

** Pékkel sütni valamit: felbontott eljegyzés. Péklapáton ülni: jó barátság. ( R . M .) Péknek címerét látni és megéhezni: útonjárónak szerencse egy idegen városban; másnak: teljesülő kívánság. ( K. )

*Pelikán

Mindent lebíró szerelem.

*Penész

Mindig pénz.

*Penna

Gond.

*Péntek

Vendégség.

** Nagypénteken erdőben járni, fészket szedni vagy folyóparton időzni: jegyez sok szerelmi csalódást ez évben. Nagypénteken templomban lenni: anya halála. Nagypénteken mosni: szomorú húsvét. ( R . M .)

** Pénteken húst enni, lerészegedni vagy paráználkodni: szomorú szombatot jegyez. ( Lipcsei .)

** Pénteken szélfúvás vasárnapig tart. ( Régi naptár .)

*Pénz

Általában nem jó jegy.

** Kernerben: pénzt találni: jegyez menekedést egy nagy károsodás elől; pénzt lopni: civakodás a családban; pénzt verni: hiábavaló munka; pénzt hamisítani nagyon jó és elsőrangú jegy.

** Pénzed, ha van: kicsapongás. Pénz a kézben: új öröm elveszettnek hitt egészségedben. Sok pénz: kár a ház körül. Pénzt valakitől kapni: minden oldalról ellenséggel vagyunk körülvéve. Pénzt keresni és nem találni: szerencse a szerelmedben. Pénzt elveszíteni: vállalkozás, amely jóra fordul. ( R . M .)

** Pénzt asszonyodnak adni: igaz szerelem; más nőnek: gond. ( Gvadányi .)

** Pénzt fényesíteni: jegyez hideg időjárást. Pénzt oszlopokba rakni: ahány oszlop, annyi bánat. Pénzen vett gyerek: jó vásár. Pénzt zsákban hordani: tömlöc. Pénzt ásni: váratlan találkozás. Régi pénz: jegyzi atyádat vagy anyádat. ( Szűrszabó .) Pénzt elásni: zavaros idő. Pénzt folyóba dobni: hasznos munka, jövedelem. Pénzt szegénynek adni: károsodás. (1833.)

** Pénzt a földbe vetni: gazdának nagyon jó, másnak betegség. ( Régi naptár .)

** Pénzen tyúk módjára ülni: felbomló barátság. Pénzt szélben szellőztetni: nyugodalmas élet. Pénzen asszonyt vagy leányt venni: szegény öregség. ( D . G . Gy .)

** Pénzt nyerni: nagy gond. Pénzt a földre szórni: rosszullét. Pénz, amely bűvész keze érintésére testünkből kijönne: mutat megnyugvást egy fájdalmas szerelemben. Pénzt okádni: halál. Pénzt az árnyékszékben hagyni: elveszített szerelem. Pénz és sár összekeveredve: boldog szerelem. ( F . S . gyűjtése .)

** Pénzes ember: leánynak szomorúság. Pénz, amely fülünkben nőne: jegyez szomorú hírt szerelmünkről. Orrunkon növő pénz: gazdag asszony. Hasunk, ha pénzzel volna telve: jegyzi egy nő pazarlását. ( S . j .)

** Sok pénz, amelyet nem tudnánk megolvasni, kereskedőnek: sok adósságot, másnak: apró bajokat. Elveszített pénz egy idegen város kapujában: szerencsés pört vagy ott jó ismeretséget mutat. Pénzt mérlegen vagy literben mérni: nagy betegség. Szagos pénz: egy asszony szerelme. Rongyos pénz: gazdag öregség. Pénzverő: szomorúság. ( Lipcsei .)

** Pénzes láda, ha teli: rossz esztendő, nyavalya; ha üres: családi szaporodás. Bezárt pénzes láda: jó remény. Országúton talált pénzesláda: hiábavaló utazás. ( K .)

** Pénzes erszényt találni: jegyez új ismeretséget. Üres pénzes erszényt találni: adósság. Elveszített erszény: gazdag házasság. ( R . M .)

*Perbe

jönni: árulkodás, amelynek nem kell hitelt adni.

*Perec

Jó vásár.

** Perecet sütni: jegyzi valakinek (atyafinak) az utazását. Perecet vásárfiának leánynak adni: megszerelmesedés. Vasperec: jó változás. ( Kerner .)

** Vasperecben ülni a piacon: ellenségeid megszégyenítése. ( Lipcsei .) - Perecet törni: bátor tett. ( R . M .)

** Pereces trombitáját hallani: kellemetes hír.

*Persely

Szegénynek becsület; gazdagnak betegség.

** Templomi perselybe nem adakozni: mutat változást a házaséletben. Perselyt törni: bátorság.

*Pete

Betegség.

** Petefészek,

amely fájna: gyulladás, szomorúság. ( R . M .)

*Petrezselyem

Rövid rosszullét.

*Pézsma

jegyez szerencsét.

*Piac

Jó jegy.

** Piacra menni, de ott nem vásárolni, szerelmeseknek: jó; másoknak kis bosszúság. Piacon árulni valamit: elfecsegett titok. Piacon halat venni: ájtatos cselekedet. Piaci veszekedésben részt venni: csendes élet. ( R . M .) - Piaci kosár: elfelejtett szerető. ( K .)

** Piacon mindenkit megszólítani és titkos szerelmünket elpanaszolni: szerelmi boldogság. ( S . j .)

*Pikkely (halé): sok pénz.

*Pince

amely volna nagy és magas: jegyez költözködést. Szűk és sötét pince: rossz házasság.

** Pincébe menni András napja után: jegyez obsitos katonát; András előtt: betegséget. (1833.) Pincébe rejtőzködni: szerelmi bánat. Pincében bort kóstolni: múló betegség. Pincét törni: jó cselekedet. ( K .)

** Pincéből muzsikaszót hallani, mintha ott kísértetek mulatnának: hír a fejedelemről. ( Lőcsei .)

*Pincér

Fogadósnak jegyez lopást, másnak: vidám társasélet.

*Pióca

Mellfájás.

*Pipázni

Csalódás.

** Égő pipa: hideg időjárás. Törött pipa: ajándék. Pipaszár: asszonynak jó jegy. Pipaszurkáló: jegyez herélőt, aki disznainkhoz jő. ( Kerner .) - Pipát lopni: bátorság. ( R . M .)

*Pipacs

Vendég.

** Pipacs, ha nő álmodba: jegyez változást.

*Piros ruha: harag.

Általában piros szín: szerencsés szerelem. Igen piros arcot látni: haláleset. Piros lábú asszony: utazás. Piros alkony vagy hajnal: szélvész. ( R . M .) - Ha valamely testrészünk volna igen piros: szerelmi vágy.

** Pirosat köpni: igen egészséges. Piros bor: útikaland. Piros házba lépni: rossz nő ismeretsége. *Piszokba esni: igen nagy szerencse. Piszoktól tisztálkodni: elválás egy jó baráttól. Piszkot enni: pénz.

*Pisztoly

Harag jegye.

Pisztolydurranás: kiábrándulás.

*Pisztráng

Egy régi kívánságod teljesül.

*Pitypalaty

Árulás.

*Plajbász

Gond.

** Ács plajbásza; tűzkár. ( K .)

*Plébános

Csendes élet. Eső.

*Pocak

Gazdagság, pénz.

*Poggyász

Ha nagy: haláleset; ha kicsi: fáradalmas élet.

*Pofon

Házasok között jegyez nagyon jó egyetértést.

** Pofont kapni: jutalom. Férfit pofon ütni: féltékenység, nőt: megszerelmesedés. Nagy pofont kapni: ambó. (1833.)

*Pogácsa

Hosszú út, amelyből tán nincs visszatérés.

** Hamupogácsa: utazás szeles időben. Olajpogácsa: hosszú tél. Kemény pogácsa: rossz látogatás. (1833.)

*Pók

Minden könyvben szerencse áll mellette.

** Pókot agyonütni: távol lévőt megsérteni. Pókháló: szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végződik házassággal. Pókháló jegyez még vérzést is. ( R . M .) Padlásról leereszkedő pók: mutatja őszi időnket. Tőlünk elfutó pók: jegyzi egy gondolatunkat, amelyet szeretnénk valakivel közölni. ( S . j .)

*Pokolba

menni: nagy kár háziállatainkban. Poklot messziről látni: kincskeresőnek igen jó, másnak: szegénység. ( K .)

*Pokróc

Sértés.

*Pohár

Csalás.

** Törött pohár: ismerősünk halála. Pohárköszöntő, amely hízelegne: verekedés a korcsmában. Pókhálós pohár: jegyzi atyánkat; belőle inni: vigasztalódás. Kis pohár: kisleány. Öblös pohár; öregasszony. Pohárból megszólaló ital: betegség. (1833.)

*Polyva

Szorgalom. Hideg időjárás.

*Polkát járni:

asszonynak jegyez idegen férfit. ( Lőcsei .)

*Pólyás baba Kis öröm.

*Por Perlekedés. Portörlő: kis mulatság.

*Porcelán Könnyek jegye.

*Pondró

amely tőlünk menne: jegyez rágalmazást; betegnek: nehézséget. Pondró, amely felénk jönne: kiábrándulás egy szép reményből.

** Pondrós húst enni: jegyez sok pénzt. Pondró: asszonynak jegyez még öregembert is. Pondrót nyelni: leánynak szívfájás. Eltaposott pondró: ellenséget mutat. ( R . M .)

*Pont (-ot enni):

szerelmeseknek élvezet, másoknak: fennakad egy fecsegő miatt.

** Nagy ponty, amely elnyelni akarna: asszonyi üldözés szerelem miatt. Ponty, amely tőlünk menne: elveszített gyermek. ( R . M .) Potykát venni, amely kezünkből ki akarna ugrani: jegyez kacér asszonyt. ( S . j .)

*Posta

Betegnek jó; egészségesnek kellemetlen. (1833.)

** Postás, ha a házba jön: szerencse, ha elmegy a ház előtt: szerelmi csalódás. Postamester: jó tanács. Postakocsi: elmaradt látogatás. ( Kerner .) Postakocsin utazni: elbúsulni egy eldobott szerető miatt. ( R . M .) Postakürtöt hallani: Leánynak jegyesség, férfinak találkozás. Postát vinni: meghívás lagzira. ( G .) Postás, ha szólna valamit: tedd ellenkezőjét. ( Zadeka Márton .)

*Posztó

Minél finomabb, annál jobb.

** Rabok posztójában járni gazdagnak: harag, szegénynek: jutalom. Gácsi posztó: időváltozás. Abaposztó: szegény, de boldog házasság. Német posztó: vőlegénység. Bársonyposztó: tömlöc. Posztót venni: örökség. Posztókereskedőnél járni, de nem venni: betegség, halál. Posztóssal utazni: betegség elkerülése. Posztót lopni: hosszú, boldog élet. Posztót mérni: nagy csalódás. Posztót ollóval nyírni: elvágott boldogság. (1833.) *Pózna Nagy küzdelem kis eredményért.

*Pöröly

Szerelmeseknek: jegyez szülői beleegyezést. Másnak nehezen elérhető célt.

*Pöszméte

Veszekedés a szomszédsággal.

*Prédikáció

Titkos szerelem.

*Prém

Örökség. Szép vagyon.

** Prémes állat: hideg idő. Asszonyprém: szerelem. ( R . M .)

*Prés

Borprés: kis utazás hideg időben. Betűprés: falusi embernek idézése a városba.

** Asszony által préseltetni: kiábrándulás. Présben lenni: megkönnyebbülés. Prést venni: hosszú élet. (1833.)

*Pulyka

Harag. Hideg időjárás.

** Pulykát lopni: jegyzi, hogy könnyelmű ígéretet tettél egy asszonynak. Pulykát enni: gazdag asszony szerelme. Pulykát őrizni: leánnyal játszadozni. Pulykának fejét elvágni: szomorúság, kiábrándulás. ( R . M .) Pulykarikoltás: táncmulatságba hívnak. Dalfüzér, tánciskola. (1833.) Pulykát vinni valakinek: asszonynak mutat katonai ismeretséget; férfinak: pörösködést. ( Zadeka .)

** Pulykataréjt viselni arcunkon: egy nő gúnyt űz szerelmünkből. Pulykát kergetni: elért szerelem. ( S . j .) Vadpulyka: utazás. Pulykamell: jó asszony. ( Gvadányi .)

*Púp

Büszkeség.

** Púpos ember: bolondság; asszonynak: gonosz kívánság. Púpot vinni: baj a bíróságnál. Púpot érinteni: nagy nyeremény. Púp, amely volna hasunkon: nőnek szerelmi kínszenvedés, férfinak: kiábrándulás. Púpos asszony: váratlan felhevülés. Táncoló púposok: betegnek nehézség, egészségesnek: öröm. ( S . j .)

*Puska

Elsütni: rossz, irigység.

Puskával vadászni menni: hűtlenség. Puskát tölteni: szerencsétlen szórakozás. Szép puska: szerelem. Puskával járni: gonosz gondolatok jegye. Légy víg.

*Puszta

Ha kopár: hiú remény. Ha zöld: szerelem.

*Puttony

Harag.

*Pünkösd Istenáldás.

*Püspök Megnyugvás.

** Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:

** Pálmafaágat viselni: tisztességet jelent.

** Pálcán járni: betegség.

** Pápával beszélni: becsület.

** Paradicsomban lenni: nagy öröm.

** Párducot látni: vitézzé lenni.

** Pázsit, mely zöld: télben nem jó, nyárban jó.

** Patakot, zavarost, látni házadba befolyni: gyulladás vagy szomorúság.

** Patakot tisztán látni házadba befolyni: sok jóval bővelkedést jelent.

** Patkányt látni: harag, szégyen.

** Pásztort látni, ki a csordát elvesztette: téged megcsalnak. Pásztorokat látni: jó.

** Pellengérben állani: szegénynek is szégyen.

** Pénzt mástól elvenni: háborúság. Pénzed, ha sok vagyon: kárvallás.

** Pénzt látni vagy kézbe venni: új öröm. Pénzt, ha valaki ad: ellenségedtől dolgot várj. Pénzt, ha valaki marokkal ád tenéked, és te nem látod a pénzt: öröm. Pénzt találni, melyet mások vesztettek el: nagy nyereség. Pénzt kondérral találni, melyet mások dugtanak el, azt felvenni s nyereségnek tartani: egyebek a te dolgodat bánják, szerencsédet irigylik.

*Pincébe menni: félelem. Pincéből jönni: szorgalmatos gond.

*Pogácsát enni: rossz kedv.

*Pokolba menni: marhánkban kár.

*Poklos embert látni: komor kedv.

*Pókkal álmodni: bánat.

*Pókot megölni: jót jelent.

*Pöszmétét látni: sok marhát jelent.

*Puszpángfa: férfiaknak és asszonyoknak közönséges bajokat jelent.