Görög Mitológia

Görög Mitológia

A mítosz (müthosz) görög szó. Eredeti jelentése történet, mese, monda.

Az ókori görög hitvilág, mitológia politeista, tehát sokistenhitű volt. Három fokozata van:

- teriomorfizmus: állatarcú istenek pl.: sas, bagoly, bika, tehén, ló, galamb

- átmenet: félig állat, félig ember arcuk van pl.:

kentaur (ló és ember),

minotaurusz (bika és ember),

szphinx (oroszlán és ember),

hárpia (ragadozó madár és ember),

- antropomorf: emberistenek, melyeknek esetleg megmaradnak állati tulajdonságaik pl.: bagoly szemű Pallasz Athéné.

Ezeknek az isteneknek a világa tükörképe a földi világnak. Úgy élnek ahogy az emberek: születnek, esznek (ételük az ambrózia), isznak (italuk a nektár), harcolnak, gyermekeik születnek, viszont sosem halnak meg. A görög mitologikus elképzelések megegyeznek abban, hogy a világ az istenek nászából jött létre.

További fejlődése és tökéletesedése az istenek egymással folytatott harca árán valósult meg.

Elsőnek jött létre Khaosz, a tátongó "Üresség", majd őt követte Gaia, a széles mellű Föld, és Erósz, a "Szerelem" istene.



Gaia először méltó párját hozta a világra, a csillagos égboltot, a mindent beborító Uranoszt.

Az Ég és a Föld első gyermekei voltak az első istenek. Először hét titánt szült Gaia, köztük volt Atlasz és Prométheusz is, majd megszülettek leánytestvéreik a titaniszok. Aztán három egyszemű és három százkarú óriás jött a világra. Az Ég és a Föld első gyermekei, durva óriások, szörnyalakok voltak. Maga Uranosz is elborzadt gyermekei láttán, és a küklopszokat meg a százkarúakat letaszította az alvilágba. Gaia ezért megharagudott férjére, s fellázította a titánokat, hogy álljanak bosszút apjukon.



A legifjabb titán, Kronosz vállalkozott erre a feladatra, és apját megfosztva férfiasságától átvette az istenek feletti uralmat. Testvérét Rheiat vette feleségül, de félve, hogy ő is apja sorsára jut, születendő gyermekeit sorra lenyelte. Ezért Rheia, mikor legutolsó gyermekét, Zeuszt várta elbújt Kronosz elől Kréta szigetén. Zeusz születése után egy követ tett a pólyába, és azt adta át férjének. Kronosz gyanakvás nélkül lenyelte a követ.

A gyermek Zeusz Kréta szigetén nevelkedett. Mikor felnőtt, mérget adott be apjának, aki ettől sorra kihányta korábban elnyelt gyerekeit. Ezután Zeusz tíz évig tartó háborút indított Kronosz és a titánok uralma ellen. Zeusz, az alvilágból kiszabadított küklopszokkal és százkarú óriásokkal legyőzte apját. Így lett Zeusz az istenek királya és az emberek atyja, ő alakította ki a rend és az értelem világát. Zeusz első felesége Themisz volt, Uranosz és Gaia leánya, a Törvényesség istennője.

Második felesége Héra lett, aki egyben testvére is, ő a nők védelmező istennője.

Házasságukból született : Arész, a Háború istene. Zeusz szeretője Létó volt, akitől Apollón, a Világosság, a Jóslás és a Költészet istene, valamint Artemisz, a Vadászat szűz istennője is született.

Héra nagyon megharagudott férje kicsapongásai miatt, és elhatározta, hogy ő is szül egy olyan gyereket, aki nem Zeusztól származik. Így látta meg a napvilágot a férfi nélkül fogant Héphaisztosz.

Ő azonban olyan csúnya volt, hogy születése után anyja ledobta az Olümposzról. A zuhanás miatt kitörte a lábát és az Etna vulkánban berendezett kovácsműhelyében élt.

Héphaisztosz volt a Tűz és a Kovácsmesterség istene, az istenek sánta kovácsa.

A tudás és a Művészetek istennője Pallasz Athéné, Zeusz fejéből pattant ki.

A Zeusz villámától megérintett tenger habjaiban született meg Aphrodité, a Szépség és a Szerelem istennője.

Zeusz fia még Hermész a Tolvajok istene, Hermész utóda pedig Pán, a Pásztoristen.

A görög istenek sorában meg kell említeni még

Dionüszoszt, a Szőlő, a Bor és a Mámor istenét;

Hébét, az Ifjúság istennőjét;

és Héliosz Napistent.

Zeusz valamint egy halandó nő gyermeke Héraklész félisten lett.

A Sors istenei a Moirák, akik az élet fonalát szövik, és néha-néha el is szakítanak egyet.

A Művészetek és Tudományágak legjelentősebb képviselői pedig a kilenc nőből álló Múzsák.

A Csillagászat múzsája Uránia.

A görög istenek életörömmel teli játékossága olümposzi derübe vonja a világot, de anélkül, hogy romantikus, érzelmes módon elrejtené az emberi lét fájdalmas valóságait. A mítoszok kialakulása a görög műveltség fejlődésében már évszázadokkal Homérosz és Hésziodosz előtt elkezdődött, sőt valószínűleg elég magas fokot ért el.

Azonban mégis Homéroszé és Hésziodoszé az érdem, hogy változatainak végtelen lehetőségeiben felismerték a mítoszok jelentőségét és nagyfokú művészi tudatossággal használták ki lehetőségeit és alkották meg költői alkotásaikat, amelyek fő forrásai lettek a görög mitológiának, s amelyek a mítoszok újabb és újabb lehetőségeinek kibontakozására ösztönözték az utánuk működő költők egész sorát. Nekik tulajdonítható a régebbi kor ingatag istenfogalmainak határozott típusokká való formálása, amelynek főbb vonásai egyöntetűséget mutatnak, de a részletek terén a nagyfokú változatosság uralkodik, mert a görögök sohasem ragaszkodtak egységes vallásos rendszerhez, sem pedig a megállapított, kötött hitbeli dogmákhoz.



Forrás : www.valtozovilag.hu