Tény, hogy az advent és a karácsony gyertya nélkül elképzelhetetlen. Az is tény, hogy az üzletekben mindenféle fajta, színű, anyagú és illatú gyertya kapható. De amit az ember maga csinál, mindegyiknél kedvesebb, még akkor is, ha a kivitele nem olyan művészi, mint a gyertyaöntőké.
Gyertyát készíteni nem nehéz otthon sem. Mi kell az otthon készülő gyertyához? Viasz:
egyszerű, régi padlófényesítő viasz megteszi, amelyet bármely szupermarketben beszerezhetünk. De sima fehér gyertyákat, az év során összegyűjtött gyertyacsonkokat, születésnapi gyertyák maradványait is felhasználhatjuk alapanyagként.
Az alapanyagot üres konzervdobozokba helyezve belelógatjuk egy nagyobb fazékba, amelyben forr a víz. A megolvadt, folyékony viaszt egy régi nejlonharisnyán át szűrjük.
Tört zsírkrétával színezhetjük.
Kanóc:
bármilyen természetes alapanyagú fonal megfelel kanócnak. Vastagságának a gyertya átmérőjével arányosnak kell lennie. Ha túl vékony, a gyertya gyengén ég és gyorsan elalszik, ha azonban túl vastag, füstölni fog.
Öntőformák:
minden forma alkalmas a gyertyaöntésre, amelynek a felülete sima és az olvasztott viasz hőmérsékletét (50-70 fok) kibírja.
Homokozó- vagy pudingformák, alufólia tálacskák, dobozok, vastag kartonpapírból készített tetszőleges alakú öntőformák, stb.
Szilikonspray:
ha az öntés előtt szilikonspray-vel fújjuk be az öntőforma belsejét, később könnyebben fordíthatjuk ki belőle a kész gyertyát.
Segédeszközök: kés, olló, merőkanál, ecsetek.
Gyertyaöntés
Felolvasztjuk a viaszt, átszűrjük, színezzük és egy merőkanállal óvatosan beleöntjük a szilikonspary-vel befújt öntőformákba.
Előzőleg a kanócnak szánt fonalat közöttük egy olyan rúdra, amely vízszintesen ráfekszik a formára, és a még forró viaszba lógassuk be, úgy, hogy az edény aljáig leérjen.
Rétegesgyertya-készítés
Több menetben öntjük. Meg kell várnunk, míg az előző réteg megkeményedett, csak azután jöhet a következő. Ferde sávokhoz ferdén tartsuk az öntőformákat. A felolvasztott viaszt annyi részre osszuk, ahány színt akarunk, és még forrón szórjuk bele a zsírkrétát állandó keverés mellett, hogy az is megolvadhasson.
Utána az öntőformákba merjük bele az első réteget és hagyjuk kb. egy óra hosszat keményedni.
Ha az előző nem teljesen szilárdult még meg, a határterületen a színek érdekesen összemosódnak.
Ne felejtsük el a kanócot!
Gyertyamártás
Olvasszuk meg a viaszt olyan magas edényben, amekkorára a kívánt gyertyát tervezzük. A gyertya hosszánál néhány centivel hosszabbra vágjuk a kanócot, akasszunk rá kisebb nehezéket és mártsuk be a viaszba, majd hideg vízbe. Kézzel húzzuk le a cseppeket. Az eljárást annyiszor ismételjük, amíg gyertyánk el nem éri az óhajtott vastagságot.
Gyertyadíszítés
A gyertyákon keletkezett vékony filmszerű zsírréteget szappannal távolítsuk el. Ezután szabad kézzel fessünk rá motívumokat. Bonyolultabb rajzokhoz gyártsunk sablonokat. Finom, ízléses gyertyát kapunk, ha az utolsó mártás előtt a felületre óvatosan préselt virágszirmot, falevelet simítunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése